TAVASZ: Mihelyt beáll a fagymentes száraz idő, kezdjük el az örökzöldek, főleg az erősen vízigényes és öntözőrendszerhez szoktatott tuják öntözését. Öntözés előtt a növény körüli talajt lazítsuk fel ásóval, hogy a víz könnyen behatolhasson a gyökerekhez. Az ősszel nem visszametszett, újonnan telepített díszcserjéket legkésőbb március végéig metsszük vissza. Az őszi telepítésű cserjék metszésénél figyelembe kell venni, hogy a cserje ágaiból erős vázat szeretnénk képezni, így a gyengén növekedő fajoknál egyharmadukra, az erősebb növekedésűeknél pedig felére vágjuk vissza az ágakat. A hónap vége felé, ha az időjárás kedvező rózsáinkat ki kell takarni és meg kell metszeni mielőtt a rügyeik túlságosan megduzzadnának. A rózsák főképp azokon a hajtásokon virágoznak, amelyek az előző évi hajtásokból fejlődnek. Ha a bokor túl sűrű, ritkítsuk meg. Díszcserjék ültetését, sövények telepítését már akkor elkezdhetjük, amikor a talaj felengedett. Az új sövény telepítéséhez a talajt legalább két ásónyom mélyen lazítsuk fel. Szélessége attól függ milyen növényből képezzük sövényünket. Az ültetési távolságról vásárláskor a faiskolákban, növényárudákban célszerű információt, javaslatot kérni. A kertépítés során fűszernövényeknek is kialakíthatunk egy kisebb ágyást. Ne a kert legtávolabbi pontjába dugjuk el ha lehet, hanem olyan helyre, amely a konyhából gyorsan megközelíthető. Ha a kert bármely részére gyorsan akarunk valami színeset varázsolni, egynyári növényeket telepítsünk. Ezt az egyszerű megoldást érdemes választani az új kerttulajdonosoknak, aki hamar akar szép területeket gyorsan létrehozni kertjében, de a már beállott kert is feldíszíthető íly módón.
NYÁR : Júniusban már rendszeresé válik a fűnyírás, melyet 7-10 naponként végzünk, főleg ott ahol öntözőrendszer működik a kertben. A rendszeres nyírással folytonos növekedésre serkentjük a füvet melyhez tápanyagra van szükség, melynek pótlásáról gondoskodnunk kell. 3-4 nyírásonként juttassunk ki nitrogéntartalmú műtrágyát egyenletes eloszlásban a fű felületre. A megfelelő rendszerességgel és megfelelő ideig történő öntözésről ne feledkezzünk el, még akkor se ha szabadságra megyünk. A rózsáknak június végén, július elején adjuk az utolsó műtrágya adagot, hogy a hajtások őszig beérjenek. Ha nem érnek be a vesszők, akkor könnyen elfagynak. Ezért az utolsó műtrágyázás nitrogénben szegény, de káliumban gazdagnak kell, hogy legyen. Június elején még elültethetjük a télálló krizantém jól gyökeresedett dugványait, illetve a tőosztásból származó növényeket. Ültetés után csípjük vissza a hajtáscsúcsokat, hogy a növények kellően bokrosan növekedjenek. Az elvirágzott évelőkről is vágjuk le az elhervadt virágokat, persze csak ha a termésükkel nem díszítenek. A virághagymákat (tulipán, nárcisz) csak akkor szedjük fel, ha a talaj feletti részek már elsárgultak, visszahúzódtak. A hagymák csak ekkorra fejlődnek ki teljesen. Ha korábban szedjük fel őket, a hagymák még nem elég fejlettek, előfordulhat, hogy a következő évben nem vagy csak igen gyengén virágoznak. A kerti tó vizét nyáron lehetőleg ne cseréljük le, mindig csak annyi friss vizet engedjünk bele, amennyi feltétlenül szükséges. Vannak vízinövények, melyek nehezen viselnék el a vízcserét. Kertünk kialakítása, építése során ne feledkezzünk meg a komposzt helyének kiválasztásáról és kialakításáról. A komposztáló látványa nem szemet gyönyörködtető látvány a kertben ezért érdemes előre kiválasztani a helyét és megfelelően magas növényekkel elrejteni. A beteg növényi részeket ne komposztáljuk!
Ősz: A gyepet legkésőbb október végéig nyírhajuk, különben megsínyli a telet. Ha erősebben elkezd hullani a lomb, három - négy naponta gereblyézzük össze. Ha a lombot a gyepen hagyjuk, a gyep kipusztulhat. Október végén elültetett rózsák még fejlesztenek új gyökereket, mielőtt a talaj átfagyna. Ezért tavasszal már erősebben hajtanak, mint a később telepített példányok. A bokorrózsákat olyan mélyre ültessük, hogy az oltás helyét földdel bőségesen be tudjuk takarni a téli fagyok ellen. Október végén elültetett rózsák még fejlesztenek új gyökereket, mielőtt a talaj átfagyna. Ezért tavasszal már erősebben hajtanak, mint a később telepített példányok. Néhány növény kivételével a lombhullató cserjék ültetésére is a legalkalmasabb időszak az október. Ha a növényeket október elején elültetjük, akkor elegendő idő áll rendelkezésükre, hogy még a fagyok előtt elegendő hajszálgyökeret tudjanak nevelni ahhoz, hogy tavasszal növekedésnek tudjanak indulni. Minden, ősszel elültetett lombhullató díszcserjét kissé vágjuk vissza, hogy a lombozat és gyökérzet egyensúlyát fenntartsuk. Amint a fagyok következtében a dália lombja elhervad, a gumókat szedjük ki a földből. Kiásáskor ügyeljünk arra, hogy a gumók ne sérüljenek, mert sérült gumókat télire nem szabad eltenni. Ezért csak ásóvillát használjunk. A gumók között és a gumókon lévő födet óvatosan távolítsuk el. A föld feletti részeket kb. 10cm-esekre vágjuk le. Ezután a gumókat szellős, száraz és fagymentes helyiségbe vigyük. Csak a jól megszárított dáliagumót vihetjük a teleltetőbe. Október végén a már nem használt tömlőt tegyük el lehetőleg fedett, fagymentes helyre. A tömlőt semmi esetre se hagyjuk kint, mert szétfagyhat, ha nincs teljesen kiürítve.
TÉL: Tujáinkat a havazás előtt össze kell kötözni, hogy a ráhullott hó súlya alatt ne nyíljanak szét az ágai. Arra oda kell figyelni kötözés során, hogy ne kössük túl szorosan, tömötten egymáshoz az ágakat, mert enyhébb időjárás esetén a lomb befülledhet. Télen se feledkezzünk meg kertünk társbérlőiről a madarakról, hiszen évközben jó szolgálatot tesznek nekünk a kártevők elleni védekezésben. Madáretetőre minden hobbikertben szükség van. Ahhoz, hogy madarainkat a tél legnehezebb időszakán átsegítsük készítenünk, vagy vásárolnunk kell madáretetőt. Ügyeljünk arra, hogy ha elkezdtük etetni a madarainkat mindig pótolni kell az eleség az etetőben. Fagymentes időszakokban öntözzük meg örökzöldjeinket, hiszen télen is párologtatnak. Ha ezek a növények télen károsodnak, az többnyire nem a fagy, hanem a szárazság következménye.
