TAVASZ: Mihelyt beáll a fagymentes száraz idő, kezdjük el az örökzöldek, főleg az erősen vízigényes és öntözőrendszerhez szoktatott tuják öntözését. Öntözés előtt a növény körüli talajt lazítsuk fel ásóval, hogy a víz könnyen behatolhasson a gyökerekhez. Az ősszel nem visszametszett, újonnan telepített díszcserjéket legkésőbb március végéig metsszük vissza. Az őszi telepítésű cserjék metszésénél figyelembe kell venni, hogy a cserje ágaiból erős vázat szeretnénk képezni, így a gyengén növekedő fajoknál egyharmadukra, az erősebb növekedésűeknél pedig felére vágjuk vissza az ágakat. A hónap vége felé, ha az időjárás kedvező rózsáinkat ki kell takarni és meg kell metszeni mielőtt a rügyeik túlságosan megduzzadnának. A rózsák főképp azokon a hajtásokon virágoznak, amelyek az előző évi hajtásokból fejlődnek. Ha a bokor túl sűrű, ritkítsuk meg. Díszcserjékültetését, sövények telepítését már akkor elkezdhetjük, amikor a talaj felengedett. Az új sövény telepítéséhez a talajt legalább két ásónyom mélyen lazítsuk fel. Szélessége attól függ milyen növényből képezzük sövényünket. Az ültetési távolságról vásárláskor a faiskolákban, növényárudákban célszerű információt, javaslatot kérni. A kertépítés során fűszernövényeknekis kialakíthatunk egy kisebb ágyást. Ne a kert legtávolabbi pontjába dugjuk el ha lehet, hanem olyan helyre, amely a konyhából gyorsan megközelíthető. Ha a kert bármely részére gyorsan akarunk valami színeset varázsolni, egynyári növényeket telepítsünk. Ezt az egyszerű megoldást érdemes választani az új kerttulajdonosoknak, aki hamar akar szép területeket gyorsan létrehozni kertjében, de a már beállott kert is feldíszíthető íly módón.
NYÁR : Júniusban már rendszeresé válik a fűnyírás, melyet 7-10 naponként végzünk, főleg ott ahol öntözőrendszer működik a kertben. A rendszeres nyírással folytonos növekedésre serkentjük a füvet melyhez tápanyagra van szükség, melynek pótlásáról gondoskodnunk kell. 3-4 nyírásonként juttassunk ki nitrogéntartalmú műtrágyát egyenletes eloszlásban a fű felületre. A megfelelő rendszerességgel és megfelelő ideig történő öntözésről ne feledkezzünk el, még akkor se ha szabadságra megyünk. A rózsáknak június végén, július elején adjuk az utolsó műtrágya adagot, hogy a hajtások őszig beérjenek. Ha nem érnek be a vesszők, akkor könnyen elfagynak. Ezért az utolsó műtrágyázás nitrogénben szegény, de káliumban gazdagnak kell, hogy legyen. Június elején még elültethetjük a télálló krizantém jól gyökeresedett dugványait, illetve a tőosztásból származó növényeket. Ültetés után csípjük vissza a hajtáscsúcsokat, hogy a növények kellően bokrosan növekedjenek. Az elvirágzott évelőkről is vágjuk le az elhervadt virágokat, persze csak ha a termésükkel nem díszítenek. A virághagymákat (tulipán, nárcisz) csak akkor szedjük fel, ha a talaj feletti részek már elsárgultak, visszahúzódtak. A hagymák csak ekkorra fejlődnek ki teljesen. Ha korábban szedjük fel őket, a hagymák még nem elég fejlettek, előfordulhat, hogy a következő évben nem vagy csak igen gyengén virágoznak. A kerti tó vizét nyáron lehetőleg ne cseréljük le, mindig csak annyi friss vizet engedjünk bele, amennyi feltétlenül szükséges. Vannak vízinövények, melyek nehezen viselnék el a vízcserét. Kertünk kialakítása, építése során ne feledkezzünk meg a komposzt helyének kiválasztásáról és kialakításáról. A komposztáló látványa nem szemet gyönyörködtető látvány a kertben ezért érdemes előre kiválasztani a helyét és megfelelően magas növényekkel elrejteni. A beteg növényi részeket ne komposztáljuk!
Ősz: A gyepet legkésőbb október végéig nyírhajuk, különben megsínyli a telet. Ha erősebben elkezd hullani a lomb, három - négy naponta gereblyézzük össze. Ha a lombot a gyepen hagyjuk, a gyep kipusztulhat. Október végén elültetett rózsák még fejlesztenek új gyökereket, mielőtt a talaj átfagyna. Ezért tavasszal már erősebben hajtanak, mint a később telepített példányok. A bokorrózsákat olyan mélyre ültessük, hogy az oltás helyét földdel bőségesen be tudjuk takarni a téli fagyok ellen. Október végén elültetett rózsák még fejlesztenek új gyökereket, mielőtt a talaj átfagyna. Ezért tavasszal már erősebben hajtanak, mint a később telepített példányok. Néhány növény kivételével a lombhullató cserjék ültetésére is a legalkalmasabb időszak az október. Ha a növényeket október elején elültetjük, akkor elegendő idő áll rendelkezésükre, hogy még a fagyok előtt elegendő hajszálgyökeret tudjanak nevelni ahhoz, hogy tavasszal növekedésnek tudjanak indulni. Minden, ősszel elültetett lombhullató díszcserjét kissé vágjuk vissza, hogy a lombozat és gyökérzet egyensúlyát fenntartsuk. Amint a fagyok következtében a dália lombja elhervad, a gumókat szedjük ki a földből. Kiásáskor ügyeljünk arra, hogy a gumók ne sérüljenek, mert sérült gumókat télire nem szabad eltenni. Ezért csak ásóvillát használjunk. A gumók között és a gumókon lévő födet óvatosan távolítsuk el. A föld feletti részeket kb. 10cm-esekre vágjuk le. Ezután a gumókat szellős, száraz és fagymentes helyiségbe vigyük. Csak a jól megszárított dáliagumót vihetjük a teleltetőbe. Október végén a már nem használt tömlőt tegyük el lehetőleg fedett, fagymentes helyre. A tömlőt semmi esetre se hagyjuk kint, mert szétfagyhat, ha nincs teljesen kiürítve.
TÉL: Tujáinkat a havazás előtt össze kell kötözni, hogy a ráhullott hó súlya alatt ne nyíljanak szét az ágai. Arra oda kell figyelni kötözés során, hogy ne kössük túl szorosan, tömötten egymáshoz az ágakat, mert enyhébb időjárás esetén a lomb befülledhet. Télen se feledkezzünk meg kertünk társbérlőiről a madarakról, hiszen évközben jó szolgálatot tesznek nekünk a kártevők elleni védekezésben. Madáretetőre minden hobbikertben szükség van. Ahhoz, hogy madarainkat a tél legnehezebb időszakán átsegítsük készítenünk, vagy vásárolnunk kell madáretetőt. Ügyeljünk arra, hogy ha elkezdtük etetni a madarainkat mindig pótolni kell az eleség az etetőben. Fagymentes időszakokban öntözzük meg örökzöldjeinket, hiszen télen is párologtatnak. Ha ezek a növények télen károsodnak, az többnyire nem a fagy, hanem a szárazság következménye.
Kedves Mindenki! A közös blogba azt hiszem már említettem, hogy nem szeretnék politikáról írni. Most, hogy elmaradt feladatomat pótoljam, újra leírom, hogy nem kívánom kifejteni a véleményemet a miniszterelnök körüli hercehurcáról. Remélem ez nem befolyásol senkit a rólam alkotott megítélésben. Köszönöm.
A jelenlegi gazdasági vagy mi a fene válságot tekintve minket is érint de talán nem olyan látványos mértékben. Mivel munkánk nem egy átlagos munkaterület ezért a konkurencia sem túl nagy (hála Istennek). Szóval nem tudom, hogy pontosan mit érzek a válságból de valami van. Nálunk a "normál" életben is elég kiszámíthatatlan a munka mennyisége. Hol szinte semmi, hol meg nem győzzük kiszolgálni az igényeket. Röviden ennyi.
2009. április 7., kedd
Ígértem videót és fotókat. Erre egy kicsit még várni kell de írok egy forgatásról hátha ez is segít elképzelni bizonyos szituációkat. Szóval: Két éve történt nyáron a Balaton felvidéken. Egy barlangba mentünk forgatni. Teljes átöltözés "játszós" ruhába és bakancsba. Mielőtt neki vágtunk volna a kalandnak a kamerát is (aminek a méretei nem azonosak a home videós kamera méreteivel hanem lényegesen nagyobb és kilóra mintegy 8kg-ot nyom) be kellet csomagolni oly módon, hogy ne legyen koszos. Ezzel sincs még nagy baj viszont innentől kezdve a kezelő szerveket alig lehetett elérni. Ezután következett a lámpát működtető akkumulátor felcsatolása a lámpa kézbe vétele, tartalék kameraaksi és kazetta elhelyezése valamelyik zsebbe s már 10-12 kilóval nehezebben indulhatunk is. És még ez sem olyan kihívóan extrém, viszont mikor megláttuk a helyszínt már egy kicsit másképp festett a kép. A barlang bejárata függőlegesen megközelíthető volt egy vaslétrán keresztül mintegy 3 méter mélységben. Lementünk és ekkor jött a döbbenet. Hol megyünk tovább? Ugyanis nem volt tovább járat, mindössze egy alig váll szélességű kis lyuk ami ismételten lefelé vezetett. Azt mondta a kísérőnk, hogy arra megyünk tovább. Az is kiderült ebben a pillanatban, hogy a barlang semmilyen módon nincs kiépítve, hanem a maga abszolút természetes állapotában vár ránk. Ez olyasmit jelent, hogy sáros, vizes és abban kapaszkodsz ami épp a kezed ügyébe kerül. Semmi baj. Hajrá! Elindultunk lefelé egy olyan járatban aminek az alját nem láthatod mivel nincs annyi hely, hogy magad alá nézz és azt sem tudod hova fogsz megérkezni. Az össz segítségünk annyi, hogy a vezetőnk jól ismeri a járást. A világításról a fejünkre erősített apró lámpácska gondoskodik ami ahhoz elég, hogy épp azt lásd ami közvetlenül előtted van. Ehhez képzeljük hozzá, hogy jelen esetben én 12 kg-mal nehezebb vagyok a technika miatt és, hogy a kamera a kezemben illetve néhol a testemhez lapulva utazik és várja mi fog történni. Így haladunk hol függőlegesen lefelé hol vízszintesen négykézláb kúszva vagy esetleg hason csúszva. Egyszercsak megérkezünk egy kissé nagyobb terembe ahol már dolgozni is tudunk nem csak azon izgulni, hogy hol is vagyunk a föld alatt és hogyan lessz ebből mozi. A kissé nagyobb terem mintegy 2 m széles, úgy 6m hosszú és 4-5 m magas lehet. Végre. Itt már a kamera is szerephez jut. (hála a csomagolásnak teljesen szárazon maradt a technika) A kevés fényben is lenyűgöző látványban van részünk amit rögzíteni is tudunk. Ismét nekivágunk a mászásnak és a sárdagonyának. A járat amin keresztül próbálunk haladni egyre csak szűkül és szűkül. Az ember ilyen helyzetekben jön rá arra mennyire össze tudja magát préselni és az amúgy szinte "egérlyuk" méretű réseken is át tud kelni (már aki). Az történt ugyanis, hogy az egyik stábtag beszorult egy járatba. A kiszabadítása fontos mivel nem hagyhatjuk ott és mi sem tudunk visszatérni a felszínre ha ott marad. Szorult helyzetében is kissé mókás ahogy kiszabadítják szakavatott kisérőink. Egyik ember alulról huzza a lábánál fogva, a másik felülről taszigálja lefelé a vállánál vagy aminél épp eléri (gondolok a fejére). A szorult állapotunkat lekűzdve haladunk tovább ismét. Kisebb nagyobb termek, járatok, kuszás mászás újabb beszorulás (már rutinból történő kiszabadítás) követik egymást. Ahol lehet képeket készítünk erről a földalatti varázslatos világról. Mikor már azt sem tudjuk merre járunk, lefelé vagy felfelé haladunk, megpillantjuk szemünknek oly kedves napfényt. Mégis kijutottunk. A barlang hol káprázatos hol halál félelmet keltő útvesztőit elhagyva már önfeledten beszélgetünk földalatti élményeinkről. Mikor végig nézünk magunkon és a többieken kitőr a nevetés. Úgy nézünk ki mint a kismalacok akik épp sárfürdőzésből keltek ki. Ruhánk, arcunk kezeink, szóval mindenünk sáros koszos, de megérte. Jöhet a következő kihívás!
Tulajdonképpen miért is töröm magam mások blogjának megtekintésével? Lehet, hogy nem túl érdekfeszítő amit előzőleg írtam de azért valaki elszórhatna néhány betűt ezen az oldalon is.
Kedves ismeretlen aki rátaláltál az oldalunkra! Engedd meg, hogy néhány mondatban bemutassam mivel is foglalkozunk.
Cégünk mint azt a fejlécen is olvasni lehet különleges és extrém dolgok , helyzetek megfilmesítésével az-az megképesítésével foglalkozik. Hogy mit is rejt ez egész pontosan?
Bizonyára sokan láttatok már olyan felvételeket amikor repülőgépből kiugrik az ejtőernyős és a kamera vele együtt de tőle távolabb, kintről szemlélve mutatja az ernyős minden mozdulatát. Vagy játékfilben előforduló jelenet, hogy a szereplő kilép egy házból, sétál az utcán, felszáll egy buszra, megérkezik valahova, leszáll és bemegy egy épületbe. Ez így nem valami különleges dolog, de ha ezt egyetlen vágatlan képsorba látja a néző akkor már elgondolkodtató, hogy hogyis van ez? A teljesség igénye nélkül csak pár szituációt említettem a végtelen számú variáció közül. "Lehetetlen nincs csak tehetetlen". Csak a képzelet szab határt a képeknek.
És, hogy miért is bloggolunk? Az egyik kollégánk elvégzett egy tanfolyamot a BKF-en, és állította, hogy ez működik. Olcsó, mivelhogy ingyen van. Hatásos mert egyre többen olvasnak blogokat, és ráadásul interaktív mert reagálnak a felvetésekre, véleményt mondanak, amit hasznosíthatunk a következő munkánk során. etc...
Remélem sikerült valamelyest felkeltenem az érdeklődésedet és ha üzletet nem is kötünk, de legalább elbeszélgetünk olyko-olykor.
Üdvözlettel: "senki Alfonz"
2009. március 28., szombat
Helló everybody! Életem első blogját írom. Ötlet hiányban szenvedek, ezért témaként közlöm minden kedves olvasóval, hogy Gyurcsány Ferenc lemondott pártelnöki tisztségéről. Ennyi.